Mik a fontosabb szűrővizsgálatok?

  • Tüdőszűrés – A tbc (tüdőgümőkór) és a tüdőrák kezdeti stádiumában tünetmentes, ezért különösen fontos, hogy akkor is rendszeresen részt vegyünk a szűrővizsgálatokon, ha semmiféle panaszunk nincs. A tüdőrák előfordulási aránya évről évre növekedő tendenciát mutat és egyre fiatalabb korosztályban és nőknél is, ami nagymértékben a dohányzással van összefüggésben. Annak ellenére, hogy a tüdőrák szűrésére nem teljes mértékben alkalmas, tény, hogy a korai, még sebészileg műthető állapotban lévő tüdőrákot is szűréssel lehet felfedezni.
  • Prosztatavizsgálat – A kivizsgálás legkellemetlenebb, ám gyors és fájdalommentes része a prosztata végbélen keresztül történő vizsgálata, amely igen fontos információkkal szolgálhat az orvosa számára. A BPH okozta tünetek kialakulása miatt orvoshoz forduló beteg kivizsgálásának első lépéseként orvosa részletesen ki fogja kérdezni a húgy- és ivarrendszerrel kapcsolatos panaszairól, előző betegségeiről. A megfelelő kezelés kiválasztásához fontos a beteg egyéb problémáinak ismerete, az esetleges előzetes sebészeti beavatkozások és gyógyszerszedési szokások feltérképezése. Az orvossal való beszélgetés folyamán éppen ezért ne hallgassunk el semmilyen panaszt! Az ezt követő fizikális vizsgálat fontos eleme az alhas alapos áttapintása, melynek segítségével a vizsgáló orvos meggyőződhet a húgyhólyag teltségéről.
  • Méhnyakrák – A méhnyakrák már korai stádiumban is jól felismerhető, és megfelelő kezeléssel akár végleges gyógyulás is elérhető, ennek ellenére a megbetegedés napjainkban is kiemelkedő helyet foglal el a halálozási statisztikákban. A méhnyakrák napjainkban is a gyakori halálokok között szerepel. Magyarországon évente mintegy 1000 új esetet fedeznek fel, amely jelentős hányada ekkor már előrehaladott, gyógyíthatatlan stádiumban van. A méhnyakrák leggyakrabban 35-65 éves korú nők körében fordul elő, egyre gyakrabban figyelhető meg azonban fiatalabb korban is. A méhnyakrák kialakulásában a humán papilloma vírus (HPV) egyes típusainak szerepe bizonyított, ezen vírusok ugyanis a daganatosan elfajult szövetek 80-90 százalékában kimutathatók.
  • Mellrák – Az emlő havonkénti önvizsgálatát 20 év felett minden nőnek ajánlott elvégezni, mégpedig a menstruáció utáni héten, mivel a hormonális állapot miatt ilyenkor a leginkább felismerhetők az esetleges elváltozások.
  • Pajzsmirigybetegségek – A pajzsmirigy elváltozásai számos tünet kialakulásában játszhatnak szerepet. Attól függően, hogy alul-, vagy túlműködés alakul ki jelentkezhet hízás, aluszékonyság, fázékonyság, vagy épp felgyorsult beszéd és gondolkodás, hasmenés, izzadás.
  • Hererák – A 15-35 év közötti férfiak körében leggyakrabban előforduló rákos megbetegedés a hererák. Korai felismeréssel szinte 100 százalékosan gyógyítható a betegség, ezért is fontos a rendszeres önvizsgálat. A herevizsgálatra a legalkalmasabb időpontot egy meleg fürdő, vagy zuhany utáni percek jelentik, mikor a herezacskó izomzata ernyedt állapotban van.
  • EMLŐSZŰRÉS (a 45 és 65 év közötti nők mammográfiás vizsgálata),
  • MÉHNYAKSZŰRÉS (a 25 és 65 év közötti nők sejtvizsgálattal (citológia) egybekötött nőgyógyászati vizsgálata),
  • VASTAGBÉLSZŰRÉS (az 50-70 év közötti férfiak és nők számára a székletbeli rejtett vér laboratóriumi kimutatása útján)